Hőszivattyú és napkollektor
Az éves energia igényünk nem egyenletes, télen több energiát használunk a fűtés miatt. A hőszivattyú által előállított energia értelem szerűen többe kerül télen és lesz olyan időszak amikor önmaga nem lesz képes elegendő energiát előállítani. Ilyenkor mindig szükség van valamilyen kiegészítő hő termelő egységre, kazánra vagy a hőszivattyú saját elektromos fűtőszálára. Ha a kiegészítő fűtést a hőszivattyú saját elektromos fűtőszálával állítjuk elő, és minden tényezőt összevetünk, az éves átlagos éves hatásfok hazánkban 3-3,5 körül van. Miután 1 kW energia felhasználása árammal sokkal olcsóbb mint gázzal, ezért a sok esetben a hőszivattyú – bár sok energiát megtakarít – a tényleges pénzben kifejezhető éves megtakarítása viszonylag alacsony lehet.
Akár 70% megtakarítás...
Az igazán sok – akár 70% - megtakarítást a legjobban akkor érhetünk el ha ötvözzük a napkollektoros rendszerek és a hőszivattyúk jó tulajdonságait. Ha a hőszivattyú nem közvetlenül a fűtési kört táplálja, hanem egy puffer tárolót akkor a termelt hőt tárolni tudjuk. Ha a puffer tárolót még kollektorokkal is fűtjük akkor sok esetben amikor a két hőforrás önmagában nem lenne képes elegendő hőt biztosítani, együttesen már kiváltják a kiegészítő fűtési igényt.
Napkollektorokkal kombinált rendszert több féle képen lehet kiépíteni. Az egyik lehetőség, hogy mindkét hőforrás a puffer tárolót fűti, de arra is van mód, hogy csak akkor kapcsoljuk be a hőszivattyút ha a napkollektorokkal fűtött puffer tároló hőmérséklete alacsonyabb mint a fűtési kör visszatérő ágának hőmérséklete. Ezzel a két műszaki megoldással rendkívül nagy mértékű megtakarítás érhető el, hiszen önmagában a napkollektorokkal 30%-ot, a hőszivattyúval akár 70-80%-os megtakarítást tudunk elérni a fűtési szezonban, ráadásul melegvíz előállítására nem kell működtetni a hőszivattyú tavasztól őszig.
Visszatérés: a hőszivattyú működéshez > | az oldal tetejére >